Az előző cikkre (Hibázz szabadon 2) ránézett Nádasdy Ádám, és tett két észrevételt – ezeket itt közlöm a magam véleményével együtt, szóval ez itt az előző bejegyzés felülvizsgálata lesz.
(Emlékeztető: ebben a jelenetben Éva ősanyánk kivonul a helyiségből, ahol Ádám és Rafael angyal beszélgetnek.)
With Goddess-like demeanour forth she went; 8,59
Not unattended, for on her as Queen 60
A pomp of winning Graces waited still, 61
And from about her shot Darts of desire 62
Into all Eyes to wish her still in sight. 63
Tehát istennőhöz hasonló módon vonult ki, de nem kíséret nélkül, mert lenyűgöző gráciák szolgáltak neki mint királynőnek, és úgy lövelltek a vágy nyilai a szemekbe, hogy mindenki látni akarta őt továbbra is.
Az első munkaverziónk ez volt:
Istennőhöz hasonló 8,59
tartással ment ki, de nem egyedül, 60
mert mint egy királynőt, elragadó 60
gráciák menete kísérte folyton; 61
s a vágy nyilait lőtték a szemekbe, 62
hogy mindenki látni akarta még. 63
Nádasdy két helyre hívja fel a figyelmet:
1. (…) as Queen = mint királynőt. Ez azt jelenti, hogy királynőként, tehát Éva királynő volt. Én pedig azt írtam, hogy mint egy királynőt; ez viszont azt jelenti, hogy Éva nem volt királynő, hanem csak királynőhöz hasonlított. Eltértem az eredeti jelentéstől.
Mindazonáltal ingadoztam – még most is ingadozom. Valóban királynő volt Éva a Paradicsomban? Az igaz, hogy korábban a narrátor a Világ urának nevezi az emberpárt, ám az egész eposzban egyetlenszer nevezi valaki királynőnek Évát – ez a Sátán, amikor megkísérti őt a Fa alatt, és hízeleg neki.
Másrészt tényleg lehetséges a Paradicsomkertben ez a bűnbeesés utáni társadalmi funkció, mert Istent is számos alkalommal nevezik Mennyei Királynak, az Ég Királyának stb. – bár neki tényleg van a Mennyben népe, amelyen uralkodik. Megint másrészt tényleg nincs az eredetiben határozatlan névelő a Queen előtt, úgyhogy Nádasdynak igaza van.
2. A 62. sorban én azt mondtam, hogy a gráciák lövöldözték a vágy nyilait a szemekbe. N.A. számára kézenfekvőbb a személytelen lövöldözés, tehát a magától lövődés: az Évát körülvevő térből (Éva aurájából) lövelltek a vágy nyilai a szemekbe, a kíséretet adó gráciák ebben vétlenek – és valóban érthetjük így is az eredeti szöveget.
Ezek után írtam egy második munkaverziót a kérdéses helyek igazításával. A végső kiadásban bármelyik megoldás – esetleg a kettő hibridje – szerepelhet:
Istennőhöz hasonló 59
tartással ment ki, de nem egyedül, 60
mert mint királynőt, ellenállhatatlan 60
gráciák kísérték; Éva felől 61
a vágy nyilai szálltak a szemekbe, 62
hogy mindenki látni akarta még. 63
Köszönet Nádasdynak a finom észrevételekért.
Végül ismét csodáljuk meg Milton okumenéjét: a pogány istennők szabad bejárását a Paradicsomkertbe.
Czene Béla: Három grácia (korabeli, ódivatú fazonnal) – 1988
Az egész blog koncepciója itt olvasható.
Horváth Viktor