A kígyó rá akarja beszélni Évát, hogy egyen a tiltott gyümölcsből. Éva persze nem tudja, hogy az amúgy ártalmatlan kígyó testét elfoglalta a Gonosz, meglepődik, amikor a korábbról némának ismert állatot beszélni hallja, és megkéri, mondja el, hogy tanulta ezt meg. Erre a Sátán elmeséli, hogy „először én is olyan voltam, mint a többi állat, tehát füvet ettem, és alantas volt a gondolkodásom, hiszen az ételem is alantas volt, nem voltam képes felfogni magas rendű dolgokat, hanem csak az evésen és a szexen járt az eszem”.

I was at first as other Beasts that graze           9, 571
The trodden Herb, of abject thoughts and low,     572
As was my food, nor aught but food discern'd      573
Or Sex, and apprehended nothing high:               574

A sex jelentése Milton korában ugyanaz, mint a régi latinban: sexus = biológiai nem. A fordító itt kísértésbe esik, hogy erre vaknak tettesse magát, és az Ördögöt a kígyójával együtt belerángassa a mai köznyelvi jelentésbe – de ez túl sok lenne a mából, ennél finomabb megoldásra vágyunk. Az ilyen érdekes, érzékeny helyeken feltámad a kíváncsiság: mit csináltak a kollégák?

A legelső magyar fordító, Bessenyei Sándor 1796-ból, még prózában:

Gondolataim még akkor alatsonyak , és földiek vóltak , egyebet nem tudtam ; hanem hogy mi légyen  fenn - tartásomra és Nemem’ sokasittására szükséges.

Bessenyei Sándor minden megoldását szeretjük; többnyire annak ellenére is pontos, hogy francia közvetítőnyelvből dolgozott.

Jánosi Gusztáv a 19. század végén, immár versben:

Alacsony, aljas szellemű valék,

Mint tápszerem; csak ezt és páromat

Ismertem…

A püspök úr úgy kerüli el nemiség említését, hogy a közösülésre használt bibliai kifejezést írja – van is rajta ruha, meg nincs is rajta ruha. Tudós főpaphoz méltó ötlet. (A tápszer ma már viccesnek hat, de a fordító korában még nem a csecsemőgondozással összefüggő kifejezés volt.)

Jánosy István 1969-ben, szintén versben:

elsőbb én is alantaslelkü voltam,

étkem szerint: csak páromat, étkemet

ismertem…

Ő a maga korához képest is életidegen nyelven írt; ráadásul önállótlanul követi elődjét, Jánosi Gusztávot (amikor az hibázik, a hibákat is követi). Itt is áthozza a páromat, de már gyengébben, hiszen leválasztotta róla a bibliai ismertem-et – azzal, hogy az élelemre is az ismerést vonatkoztatta –, normális esetben az élelmünkkel nem közösülünk.

A spanyol Abilio Echeverría, 20. század, próza:

… únicamente podía discernir el alimento y el sexo,

Ez érdekes. Echeverría általában precíz, de itt mintha kissé elengedte volna magát, hiszen a sexo az, ami a mai magyar szex, így ez a megoldás sokkal közvetlenebbül utal a közösülésre, mint ahogy azt az eredeti szöveg szeretné.

A német Adolf Böttger, 19. század, vers:

Auch konnt' ich nur die Speisen unterscheiden

Und mein Geschlecht,…

Geschlecht = nemiség, ivar, nemzés, tehát ez korrekt.

A francia François-René de Chateaubriand, 19. század, próza:

…je ne pouvais discerner que l'aliment ou le sexe

Ez a spanyol fordítás szelleméhez hasonlónak tűnik – csakhogy Chateaubriand jóval korábbi, mint Echeverría, és az ő idejében a sexe még nem tolódott el a latin nemiség / nem / ivar jelentéstől a mai értelemben vett szex, tehát a közösülés felé. Így a francia pontosabb, a spanyol merészebb.

Melyik utat válasszuk? Szívesen vennénk a szex mai jelentését, mert ez nem áll rosszul a kígyóba bújt Ördögnek, ám Milton nem ezt mondja. De hátha Milton nem jól tudja, hogy ő maga mit akar – hiszen ez a puritanizmus kora, ahol az elfojtott érzékiség kiszámíthatatlanná gerjeszti a tudattalanunkat. Hátha a Paradise Lostot illusztráló William Blake 1808-ban jobban ismeri Milton szándékát Miltonnál, hiszen Blake kora úgy áll közelebb a mű korához, hogy azért már ki is lát Milton korából. Nézzük meg figyelmesen ezeket a szájakat Blake képén.

És Éva gyöngéden támogató kezét a csípője előtt hajladozó kígyón.

Továbbá, korábban is ott bujkál az erotika a kígyó alázatos-trubadúros szubdomináns viselkedésében.

De mégis hűnek kell lennünk ahhoz, amit a szöveg mond. Mi van, ha egy fondorlatos manőverrel megoldható mindkét dolog, és úgy utalunk kissé felelőtlenül a párzás aktusára, hogy eközben az eredeti, elvontabb jelentéshez is hűek maradunk?

Először én is – mint a többi állat –                         9, 571

a füvet ettem, amin taposunk,                                    572

hitvány és alantas gondolkodással,                           572

mivel a táplálékom is olyan volt.                                573

Csak az élelmet láttam, meg a szexust,                   573

Csak annyit teszünk, hogy nem teszünk semmit – nem fordítjuk le az angol sexet, hanem ideírjuk, amit jelent, ezzel úgy maradunk pontosak, hogy egyszersmind a mai magyar, köznyelvi jelentést is idecsaljuk.

Vörös szalagos kígyók párzása, forrás itt.

A korábbi megoldások közül a legérdekesebb Jánosi Gusztávé, mert ő nem elvont fogalomban, hanem konkrét lényben gondolkodik – a kígyó házastársában. Ezzel ugyan átkölti az eredetit, de nem hazudik, hiszen a kígyók ivarosan szaporodnak, ellentétes nemű társra van szükségük.

Viszont így arra hajlamosít bennünket, hogy rákérdezzünk: milyen nemű kígyóba bújt az Ördög? Tudjuk, hogy Lucifer hímnemű, na de mi történt, ha nőstény kígyó került az útjába azon a reggelen? Amikor már belebújt, a narrátor mindig hímnemű személyes névmással emlegeti, de nem tudjuk, hogy a kígyót vagy az Ördögöt emlegeti-e így. Milton világképe patriarchális, tehát nagyon valószínű, hogy a kígyót is fiúnak tartja – de van némi esély nőstény kígyóra is. Ha lány volt, ráadásul heteroszexuális lány kígyó, furcsán érezhette magát, amikor az őt megszálló kanördög beleszeretett Évába.

Négyzetes kép a cikk elején és további két kép a cikkben: Éva és a kígyó William Blake 1808-as illusztrációján (részletek), forrás itt.

Kép a Facebookon: Vörös szalagos kígyók párzása, forrás itt.

(A kígyó nemének kérdését Apró Kata olvasónk vetette fel, a francia nyelvtörténeti kérdésben Jeney Zoltán segített.)

A versfordítás egyelőre munkaverzió.

A blog koncepciója itt olvasható.

                                                Horváth Viktor