2025. 03. 17.
Idill a Pokolban
A várakozás műfaja Jonh Milton Elveszett Paradicsomában – I.
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Idill a Pokolban

Idill: amikor nem történik semmi. Amikor az időtlenség illúziójában ringatjuk magunkat. Ám amíg a felszín történettelen, vagy semmitmondó történetek futnak a felszínen, ezen a semmin áttűnik valamiféle belső működés. Amikor a műben semmi nem történik, akkor nem semmi történik.

Az ördögök parlamentje megbízza a Sátánt a küldetéssel, az elindul, és a bukott angyalok serege magára marad. A narrátor most majd elmeséli Lucifer nehéz utazását, aztán a Világ megrontásának borzalmas kalandját, jó hosszú lesz ez az egész, de mi lesz addig a többi ördöggel a Pokolban? Nem várhatnak szoborrá merevedve, amíg a főnökük visszaérkezik, hiszen az idő, ez a veszélyes kiterjedés, és az idővel a történet, a történelem, már a mennybéli lázadásukkal elkezdődött; a történet pedig nem tréfa, be kell tartani a törvényeit. Tehát az ördögök várakoznak, de eközben kénytelenek valamivel elfoglalni magukat; az aktivitás az ember evolúciós öröksége – így a túlvilági lényeké is. Mit csinálnak a Sátán visszatértéig? Második ének:

 

Part on the Plain, or in the Air sublime                     2, 528
Upon the wing, or in swift Race contend,                     529
As at th’ Olympian Games or Pythian fields;                530
Part curb thir fierie Steeds, or shun the Goal                 531
With rapid wheels,

 

                    Van, aki a lapályon,        2, 528

van, aki szárnyakon a levegő                 528

magasságaiban, villámsebes                  529

futamokon küzd, mint Olümpiában,         530

vagy a püthói pályán, s van, aki               530

a tüzes paripáját töri be,                           531

vagy gyors kerekeken kanyarodik            532

a fordulót jelző kövek körül,                       531

 

Futók

Versenyfutók; athéni feketealakos váza az i.e. 6. század közepéről; forrás itt:

 

Sport. Ez Milton antik eposzok iránti elkötelezettsége. Homérosznál a verseny kultikus esemény, halotti szertartás vagy áldozat az isteneknek, és persze a férfiasság és katonai képzettség próbája is – Milton ördögeinél csak az utóbbiak jöhetnek szóba. Ahogy a most következő hadgyakorlat esetében is.

 

                               or fronted Brigads form.                 532

As when to warn proud Cities warr appears                 533
Wag'd in the troubl'd Skie, and Armies rush                 534
To Battel in the Clouds, before each Van                      535
Prick forth the Aerie Knights, and couch thir Spears     536
Till thickest Legions close; with feats of Arms                537
From either end of Heav'n the welkin burns.                    538
 

vagy szemben álló brigádokat alkot,           532

mint amikor büszke nagyvárosok              533

figyelmeztetéseként háború tör                 533

a zaklatott egekre; seregek                      534

rohannak csatába a fellegekben,             535

és légi lovagok törnek előre                     536

lándzsát szegezve, az arcvonalakból,     535

és a tömör légiók összecsapnak,            537

s az egyik végétől a másikig                   538

fegyverektől dúlva lángol az Ég.             538

 

A hadijáték nagyhasonlatában a szöveg zoomot vált, a Pokolból átkerülünk a talán még meg sem teremtett földi bioszféra meteorológiájának kitüntetett eseményébe – egy apokaliptikus vihar és a majd valaha, nagy sokára elkezdődő emberi történelem egy csatájának egymásra montírozásával.

Aztán a szabadidős tevékenységek katalógusa antik történetek megidézésével folytatja magát. A mítoszokat a kor művelt olvasója ismerte, ezek az iskolázottsága alapjai voltak, akár egyházi, akár világi olvasóról volt szó – aki írni-olvasni tanult, az a latin és görög szerzőket olvasva tanult. Most egy-egy félmondat elég ahhoz, hogy a fő történet zárványaiként, buborékjaiként, ezek a villanások egész világokat idézzenek meg; a felvillanásokkal a mítosz teljes világát sűrítve és a mítoszt az Elveszett Paradicsom integritásában megélve. Sajnos ma már lábjegyzetekkel olvassuk ezeket a részeket – Milton korában ilyesmire nem volt szükség.

 

Gigászik

Gigantomachia (óriások harca), vörösalakos váza az i.e. 4. század végéről, forrás itt.

 

Mások, még vadabbak, óriás, tüphóni        539

dühvel tépnek fel sziklát és hegyet,            540

és nyargalnak az örvénylő szelekben,        541

s vad őrjöngésüknek szűk a Pokol,              541

mint mikor Héraklész Oechaliából               542

tért vissza győztesen, megkoronázva,         542

s megérezte a mérgezett ruhát,                   543

s kínjában gyökerestül tépte ki                    544

Thesszália fenyőit, és Lüchaszt                  544

az Oeta csúcsáról lehajította                      545

Euboia mellett az öböl vizébe.                   546

 

A hadijátékok után a művészet következik. Ezzel olyan ponthoz érünk, ahol nem tudjuk nem észre venni a saját korunk magán- és közéletének, egyáltalán az emberi társadalmak működésének gyarlóságát.

 

                      Others more milde,                                546
Retreated in a silent valley, sing                                  547
With notes Angelical to many a Harp                         548
Thir own Heroic deeds and hapless fall                      549
By doom of Battel; and complain that Fate                 550
Free Vertue should enthrall to Force or Chance.         551

Thir Song was partial, but the harmony                         552
(What could it less when Spirits immortal sing?)         553
Suspended Hell, and took with ravishment                           554
The thronging audience.

 

Mások, szelídebbek, egy néma völgybe                    547

vonultak, s lantjukon, angyali hangon                        548

saját hőstetteiket énekelték,                                      549

és a balszerencsés bukásukat                                  549

a csata végzetében, s panaszolták,                          550

hogy a Fátum az autonóm erényt                             551

a véletlen szerencse vagy erőszak                           551

alá veti. Önsajnálatban úsztak,                                 552 

de a harmónia (mi más lehet                                   552

a halhatatlan lelkek éneke)                                      553

felfüggesztette számukra a poklot,                          554

és magával ragadta a tolongó                                 554

közönséget.

 

Ez a felelősség nem vállalásának, a mások hibáztatásának a kultúrája. Amikor nem mi vagyunk a sorsunk irányítói, hanem külső okokat keresünk, nem akarunk szembesülni a hibáinkkal, tehát nincs esélyünk a hibák korrigálására.

Akinek a hajlamaihoz az analitikus gondolkodás áll közel, azok a retorikát és a teológiát választják.

 

                   In discourse more sweet                           555
(For Eloquence the Soul, Song charms the sense)       556
Others apart sat on a Hill retir'd,                                 557
In thoughts more elevate, and reason’d high             558
Of Providence, Foreknowledge, Will and Fate,            559
Fixt Fate, free will, foreknowledg absolute,                    560
And found no end, in wandring mazes lost.                561

 

                         Mások félrevonultak            557

egy dombon, kellemes eszmecserére          555

(mert ahogy elvarázsolja az ének                 556

az érzékeket, úgy a szellemet                      556

az ékesszólás varázsolja el),                       556

fennkölt érvekkel és gondolatokkal             558

kitárgyalták a meghatározott sors,               560

a gondviselés, a jövő tudása,                      559

akarat és sors, szabad akarat                     559

és a határtalan jövőbe látás                        560

kérdéseit. Semmire nem jutottak;                  561

útvesztőkben bolyongva vesztek el.               561

 

Ezek Milton korának, az újabb és újabb irányzataival maga és a katolikus egyház ellen harcoló protestantizmus hittudományi problémái.

 

Kálvin

Kálvin A keresztény vallás rendszere című munkája; az 1559-es kiadás fedőlapja, forrás itt.

 

Majd jön a filozófia mint boszorkányság, mint a lélek narkotikuma.

 

Of good and evil much they argu'd then,             562
Of happiness and final misery,                              563
Passion and Apathie, and glory and shame,         564
Vain wisdom all, and false Philosophie:                565
Yet with a pleasing sorcerie could charm             566
Pain for a while or anguish, and excite                567
Fallacious hope, or arm th' obdured brest           568
With stubborn patience as with triple steel.         569

 

Sokat vitáztak a jóról, a rosszról,                 562

boldogságról, végső nyomorúságról,           563

szenvedélymentességről, szenvedélyről,     564

tárgyalták a dicsőséget, a szégyent.              564

Ez az egész hiú bölcselkedés volt,                 565

fals filozófia, de arra jó,                                   565

hogy így varázsolják el tetszetős                     566

boszorkánysággal a fájdalmakat,                     566

a gondokat egy időre, s hamis                          567

reményt keltsenek, vagy felfegyverezzék         568

a megkeményített szívük’ makacs                   568

türelemmel: háromszoros acéllal.                    569

 

Narkotikum a veszteség, a Mennyből való letaszítottság, az ördögök Trianonjának elviseléséhez, és a jelenlegi környezet szörnyű klímájának elviseléséhez – végső soron saját maguk elviseléséhez. Szerencse a bajban, hogy ilyesmihez csak a Pokol népessége folyamodik, az emberek között ez elképzelhetetlen.

Majd a felfedezőúttal zárul a szabadidő-katalógus.


Another part in Squadrons and gross Bands,        570
On bold adventure to discover wide                      571
That dismal world,

 

Mások tömör rajokba, századokba          570

beosztva indulnak merész kalandra         571

széltében felfedezni a komor                    572

világot

 

Ne felejtsük el, hogy Milton kora a nagy földrajzi felfedezések kora, a szerző és a közönség számára napi élmény Európa terjeszkedése, addig ismeretlen területek bejárása, a világkereskedelemmel együtt a globális kulturális csere kiépülése, rácsodálkozás addig nem látott civilizációkra. Az új távlatok, a változások állandósulása és gyorsulása.

Az ördögök még csak az imént zuhantak le a Mennyből, és amint a sokk utáni kábulatból magukhoz térítette őket a vezérük, egyből a parlamentjük építéséhez fogtak, majd amikor az elkészült, tanácskoztak benne – tehát eddig nem volt idejük megismerni új birodalmukat. (A következő szakaszban majd a Pokol topográfiájának és klimatikus viszonyainak a pontos leírása következik az antik mítoszok, a középkori hagyomány és Milton fantáziája alapján.)

 

Map of Hell

A Pokol térképe Milton műve alapján – Eugene Cox vázlata 1926-ból, forrás itt.

 

Folytatása következik: Idill a Paradicsomban.

 

Négyzetes kép a cikk elején és a Facebookon: Leo Putz: Idill, 19. század vége, forrás itt.

A versfordítások egyelőre munkaverziók.

A blog koncepciója itt olvasható.

 

                       Horváth Viktor


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés