Az Univerzum születése az eposz több pontján szóba kerül; néha párbeszédek közben, néha a narrátor beszámolójában. Ezek megrendítő leírások a végtelenről vagy a gigantikus távlatokról, hatalmas áramlásokról és örvénylésekről; de amilyen megrendítőek, olyan meglepőek is. A Genezis Milton költészetében a mai kozmológiai elméleteket idézi. Mintha tudta volna.

Rálátunk az Őskáosz Birodalmára – a Sátán szemével –, amikor kinyittatja a Pokol kapuját, hogy a Teremtett Világba jusson. Képtelen helyzetbe kerül, hiszen ő is teremtmény, a Pokol is a teremtett és rendezett Kozmosz része, de amit most lát, az kívül esik a Teremtésen, illetve a teremtés előtti állapot; a mai fizikusok nyelvén: a korai Világegyetem. A hipotetikus ősrobbanás feltételezett állapotát látjuk: nincsenek irányok, kiterjedések, nincsenek hőmérsékletek, anyag és energia egymástól elválasztatlanul és értelmezhetetlenül lapul az ősplazmában, nincs anyagszerkezet, nincsenek atomok és elemek. De valami mégis van. Ebből a valamiből kezdett el teremteni Isten, ebből vett alapanyagot a Menny, aztán a Pokol, aztán a Világ megkonstruálásához, tehát Isten nem a semmiből teremtett – ez Milton eretnek találmánya a 17. században.

Unless th' Almighty Maker them ordain           2, 915
His dark materials to create more Worlds,         916

(…) mígnem az Alkotó Mindenható                      2, 915

a sötét anyagául rendeli,                                         916

hogy új világokat teremtsen (…)

Igen, még a ma használt sötét anyag kifejezés is feltűnik ebben a teremtés előtti förgetegben. Ez az első másodperc százmilliomod része, amely itt örökké tart, hiszen még nincs idő.

A CMS (Compact Muon Solenoid) kísérlet során alkotott kép a Higgs-bozonról a CERN nehézrészecske-ütköztetőjének Atlas nevű részecskedetektorában; forrás itt.

Egyszerre megnyílnak szemük előtt         2, 890

a vén, dérverte mélység titkai;                      891

sötét, dimenziók s vég nélküli,                      891

behatárolhatatlan óceán,                              892

ahol szélesség, hosszúság, magasság         893

és hely és idő elveszik, ahol                          894

a legöregebb Éjszaka s a Káosz,                   895

a Természet ősszülői örök                              895

anarchiát tartanak végenincs                          896

háborúk robajában, és kavargó,                      897

zavaros összevisszasággal állnak.                  897

Négy ádáz bajnok: a nedves, a száraz,           899

meleg s hideg küzd az uralomért,                     898

és viszi ütközetbe embrió                                 900

atomjait. A zászlóik körül                                  900

csoportonként, a klánjaik szerint                       901

rajzik nehéz- és könnyű fegyverekkel                902

a tompa, éles, lassú, gyors tömeg,                    903

oly megszámlálhatatlanul, akár                         903

Barca vagy Küréné perzselt homokja,              904

melyet felkapnak könnyű szárnyaikra              905

ellensúlynak a harcoló szelek.                         906

Mindig azé a pillanat, akit                                907

éppen többen támogatnak; a Káosz               907

ítél közöttük, és ítéletével                               908

még tovább gerjeszti a háborút;                     908

amely által fenntartja az uralmát.                   909

A Véletlen a főminisztere,                              909

mindent ő kezel. Erre a vad űrre,                   910

a Természet méhére, mely a sírja                  911

is lehet, és se Víz, se Föld, se Tűz,                912

és Levegő sem, hanem mindezektől              913

agyonterhelt, zavaros keverék,                       913

melynek így folyton harcolnia kell,                  914

mígnem az Alkotó Mindenható                       915

a sötét anyagául rendeli,                                 916

hogy új világokat teremtsen; erre                   916

a vad űrre állt rá az óvatos                             917

Gonosz a Pokol peremén. (…)

A svájci CERN ciklotron nagy hadronütköztetőjének (LHC) Atlas nevű részecskedetektora; forrás itt.

A harmadik ének végén a Sátán, aki közrendű angyalnak álcázta magát, Uriel főangyallal, a Nap kormányzójával beszélget a Nap felszínén. Szóba kerül a teremtés; Uriel ekkor elmondja:

I saw when at his Word the formless Mass,            3, 708
This worlds material mould, came to a heap:             709
Confusion heard his voice, and wilde uproar              710
Stood rul'd, stood vast infinitude confin'd;                  711
Till at his second bidding darkness fled,                     712
Light shon, and order from disorder sprung:               713
Swift to thir several Quarters hasted then                    714
The cumbrous Elements, Earth, Flood, Aire, Fire,      715

Én láttam, amikor az Ő szavára                     3, 708

az amorf massza, ennek a Világnak                  708

az alapanyaga halomba gyűlt,                           709

meghallotta hangját a zűrzavar,                         710

a vad tumultus összerendeződött,                    710

s az áttekinthetetlen végtelenség                     711

határokat kapott. A második                             711

parancsára elillant a sötétség,                          712

fény lobbant, és a rendnélküliségből                713

kialakult a rend; a helyeikre                             714

siettek a kavargó elemek:                               715

a föld, a víz, a tűz, a levegő.                          715

Protonok ütköztetése a CERN kolliderében. A hadronok bomlásakor létrejövő szubatomi részecske, a Higgs-bozon, segít megérteni, hogyan kapnak tömeget az elemi részecskék – ez az anyag születése; forrás itt.

Négyzetes kép a cikk elején és a Facebookon: A CMS (Compact Muon Solenoid) kísérlet során alkotott kép a Higgs-bozonról a CERN nehézrészecske-ütköztetőjének Atlas nevű részecskedetektorában; forrás itt.

A versfordítások egyelőre munkaverziók.

A blog koncepciója itt olvasható.

                                        Horváth Viktor