Néha a magyar gazdagabb, néha az angol – de a szinonimák sosem fedhetik le a másik nyelv szavának jelentéseit. Az eposz infernális részeinél és az őskáosz leírásánál gyakran kerülnek elénk a mélység angol szinonimái: deep, abyss, profound. Az első szó ősgermán eredetű, a második ógörög, a harmadik latin. Ezeket megfeleltetjük a mi ugor korból származó mély-, mélységünknek, de amíg Milton nyugodtan használhatta a másik kettőt is, mert tudta, hogy a kor angol olvasói valamennyire ismerik a klasszikus görög irodalmat és a Biblia latin fordítását, a mai magyar fordító nem írhatja le, hogy a Sátánt elnyelte az abüsszosz. Marad a mélység. De alig győzzük. Mert már az első két énekben negyvennégyszer fordul elő a fenti három angol szó – Milton játszhatott variálgatásukkal, mi viszont kapaszkodhatunk.

Sandro Botticelli: A Pokol mélysége (illusztráció Dante Commediájához, 1490 körül) forrás itt.

A Paradicsom és a Menny tájain találkozunk ilyesmivel: orient pearls, orient gemmes. A szikrázó gyöngyök és drágakövek jelzőiként Milton leírhatta, hogy orient (keleti, napkeleti), de mi nem írhatjuk, mert az országunk – és vele a nyelvünk – nem kapcsolódott be a világkereskedelembe a középkortól, mint Anglia, ahol így a Kelet képzetével társítódott a szépség és gazdagság. Ma az egyetemeinken vannak orientalisztika tanszékek, de a köznyelv nem használja a szót – ahogy más latin szavak sem köznyelviesdtek úgy, ahogy az angolban. Ha itt most napkeleti gyöngyöt írok, akkor az olvasó ezt a gyöngy eredetére érti, holott a minőségéről van szó.

A következő eset arra példa, amikor rengeteg szavunk van egyetlen angol szóra, mégsem találunk köztük alkalmasat. A szó a latin eredetű grace (csak a 3. énekben tizenötször szerepel). A jelentése széles skálán mozog, és a magyarban meglehetősen széttartó: kegyelem, kegy, megbocsátás, jóindulat, kecsesség, bájosság, törékenység, kellemesség, díszít, ékesít, kitüntet, megtisztel, illendőség, elegancia, könnyedség, még egyetemi vizsgaengedély is lehet.

A 4. énekben a Sátánt megdöbbenti az őt letartóztató kerub… Mije?

So spake the Cherube, and his grave rebuke        4, 844
Severe in youthful beautie, added grace                   845
Invincible…

A kerub ledorongoló szózata sokkolta az Ördögöt, de ez a kerub ifjúi szépségével és az ehhez hozzáadott legyőzhetetlen grace-szel együtt volt végképp megsemmisítő. Mit tehetünk itt a grace-szel? A kecs és a báj elavultan finomkodó, és a homoerotikus vonzalom gyanújába keveri az amúgy ellenséges résztvevőket. A kellem, az elegancia és a törékenység nem illik a jelenet erőszakosságához; még a legpontosabb a rég elavult graciőz, de hát ezt végképp nem lehet. A szépségnél jobb megoldást egyelőre nem látunk.

            (…) Szólt a kerub,                      4, 844

s a megsemmisítő feddés az ifjú                844

szépséggel ellenállhatatlanul                     845

igézetessé tették.

Wlilliam Blake: Rafael arkangyal az emberpárral a Paradicsomban, 1808. Az angyal – grace. Forrás itt.

Végül nézzünk rá erre a mennybéli jelenetre. Az angyalok Isten és Jézus iránti elragadtatásukban a földre (?) dobálják koronáikat.

                              (…) lowly reverent                             3, 349
Towards either Throne they bow, and to the ground          350
With solemn adoration down they cast                                351
Thir Crowns inwove with Amarant and Gold,                       352

Az angol vagy tíz szinonimát használhat a földdel kapcsolatos dolgok elkülönítésére; a magyar is tud néhányat: talaj, föld, terület, térség, terep, telek, grund, de ezek nem illenek ehhez a helyzethez, és az is furcsa lenne, ha az angyalok a padlóra, a márványlapokra vagy akármilyen konkrét burkolatra dobnának bármit is – hiszen a Mennyben vagyunk. Az eposz Mennyében is vannak épületek és tereptárgyak, de a szavaink itt mind profánul hatnak. Az angol ground lehet olyan hajlékony, olyan elvont is és anyagi is, hogy kifejezze a hely anyagiságának elvontságát.

A fordító számára viszont a magyar adhat olyan hajlékonyságot, hogy a problémás szót levegőnek nézve találjon megoldást: az angyalok a koronáikat egyszerűen csak ledobálják – akárhova is essenek azok ott a Mennyben.

                               (…) Meghajolnak            3, 349

mély áhítattal mindkét trón felé,                        350

s ünnepélyes imádattal vetik le                        351

az arannyal és amaranttal átszőtt                     352

koronáikat…

Négyzetes kép a cikk elején és a Facebookon: Mikhail Baranovskiy: Mélység, forrás itt.

A versfordítások egyelőre munkaverziók.

A blog koncepciója itt olvasható.

Horváth Viktor