2022. 12. 18.
Mesél a Kígyó
History or her-story?
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Mesél a Kígyó

Évára a dicséretözön is hat, ez biztos – de nem csak az. Mindenesetre nézzük először a gátlástalan törleszkedést, szemtelen magasztalást és dörgölőző hízelgést.

A 9. énekben a Sátán elfoglalja a kígyó testét, és az 532. sortól beszél Évához; igen jól felépített retorikával, és ez nem is esik nehezére, mert korábban szinte belehabarodott az asszonyba. A beszéde elején még csak hemzsegnek a lefegyverző kifejezések: sovran Mistress (legfőbb úrnő), sole Wonder (egyedüli csoda), Heav'n of mildness (szelídség ege – ez Éva szeme), Thy awful brow (felséges tekinteted); aztán már szemezgetni sem tudunk az áradatból:

 

Fairest resemblance of thy Maker faire,                          9, 538
Thee all things living gaze on, all things thine                      539
By gift, and thy Celestial Beautie adore                                  540
With ravishment beheld, (…)    but here                                  542
In this enclosure wild, these Beasts among,                             543
Beholders rude, and shallow to discerne                                    544
Half what in thee is fair, one man except,                                    545
Who sees thee? (and what is one?) who shouldst be seen        546
A Goddess among Gods, ador'd and serv'd                                547
By Angels numberless, thy daily Train.                                     548

 

Legszebb hasonmása szép Alkotódnak!          538

Minden élő dolog téged figyel,                          539

mindüket te kaptad meg adományként,            540

s elragadtatással nézve imádják                       541

a mennyei szépségedet. (…)

Viszont itt, ebben az elzárt vadonban               543

a barmok közt, a durva bámulók                       543

túl bárgyúak, hogy akár a felét is                      544

felfogják annak, ami szép tebenned,                545

egy ember a  kivétel, aki lát.                             545

(Mi az az egy?) Téged az istenek közt             546

istennőként kell szemlélni, imádni,                    547

s számtalan angyalnak szolgálni téged,            548

mint rendes, állandó kíséretednek.                   548

 

A hízelgés akkor is hat ránk, ha pontosan tudjuk, hogy a hízelgő hazudik, mert valamit el akar érni nálunk, esetleg alantas hátsó szándék vezeti. Egyszerűen nincs ellenszere, mert a józanságunk tudatos működés, a magasztalás viszont mélyebb, érzelmi síkon végzi el a munkáját, és ez sokkalta erősebb, mint aminek a kivédésére az eszünk képes. Azonban még ez a csodafegyver is kevés lett volna ahhoz, hogy Éva megszegje az isteni parancsot; sokkal inkább valami más ejtette őt rabul.

 

Hóráskönyv

A történet négy folytatásban – a Très Riches Heures du Duc de Berry hóráskönyv miniatúrájának részlete; 1410-es évek; Forrás itt.

 

Idáig a férjével beszélgetett minden nap, nagyritkán megjelentek égi küldöttek is – ő csak ezt a rendes életet ismerte, ilyen egyformaságban teltek a napok, és ahol minden nap egyforma, ott minden nap ugyanaz a nap. Ezt az egyetlen napot és egyetlen történetet élték az emberek; nem történt semmi, tehát nem volt történet. Most azonban valami történt. Megjelent egy élőlény, akit Éva látásból ismert ugyan, de csak úgy, ahogy a többi állatot, és ez az élőlény meglepetést okozott neki: beszélt hozzá, ráadásul szépen és értelmesen: elmondta neki a világ első történetét.

A narrátor klasszikusan megkomponált kis mesét ad a kígyó szájába. Az expozíció a hallgató számára ismerős élethelyzet: kezdetben nem történt semmi:

 

I was at first as other Beasts that graze                  9, 571
The trodden Herb, of abject thoughts and low,           572
As was my food,

 

Először én is – mint a többi állat –,                        9, 571

a füvet ettem, amin taposunk,                                   572

hitvány és alantas gondolkodással,                          572

mivel a táplálékom is olyan volt.                               573

 

Aztán jön a fordulat: végre, most először az életben, történt valami:

 

Till on a day roaving the field, I chanc'd                               575
A goodly Tree farr distant to behold                      576
Loaden with fruit of fairest colours mixt,              577
Ruddie and Gold:

 

Míg egy napon, a mezőn kóborolva                   575

messze látszó, pompás fára akadtam,               576

tele a legszebb, mindenféle színű                      577

pirosló és arany gyümölccsel. (…)

 

A beteljesülés útjában álló akadály, az akadály leküzdése. Fontos mozzanat a társadalmi környezet (a többi állat) tehetetlensége, irigysége, és a gyümölcs megszerzésére képes lények felsőbbrendűsége:

 

About the mossie Trunk I wound me soon,                 589
For high from ground the branches would require     590
Thy utmost reach or Adams: Round the Tree               591
All other Beasts that saw, with like desire                    592
Longing and envying stood, but could not reach.        593

 

A mohborította törzsre fonódtam,                  589

mivel a magasan a föld feletti,                     590

szélső ágakat csak te éred el,                    591

esetleg Ádám; és a fa körül                        591

az összes többi állat, aki látta,                  592

vágyakozva és irigykedve állt,                  593

de nem érték el a gyümölcsöket.              593

 

Végül a boldog megoldás:

 

Sated at length, ere long I might perceave              598
Strange alteration in me, to degree                            599

Of Reason in my inward Powers, and Speech            600
Wanted not long, though to this shape retain'd.         601

 

Miután jól laktam, hamarosan                            598

furcsa változást éreztem magamban:              599

felfokozott észt, szellemi erőt;                         600

kis idő elteltével már beszéltem,                    601

habár az alakom ilyen maradt.                      601

 

Aztán a nagyszerű következmények – majd Éva magasztalásához visszatérve kerekíti le a sztorit:

 

Thenceforth to Speculations high or deep                  602
I turnd my thoughts, and with capacious mind            603
Considerd all things visible in Heav'n,                         604
Or Earth, or Middle, all things fair and good;               605

But all that fair and good in thy Divine                         606
Semblance, and in thy Beauties heav'nly Ray             607
United I beheld;

 

Attól fogva a gondolataimmal                          603

magas és mély elmélkedés felé                       602

fordultam, és tágra nyílt értelemmel                  603

gondolkodtam az összes látható                         604

dolgon a Mennyben, Földön, vagy közöttük,      605

az összes szépen és jón; de az összes                 605

szépséget és jóságot egyesülten                          606

isteni külsődben s mennyeien                             607

sugárzó szépségedben vettem észre.                607

 

Gyömölcs

Gyümölcs Pablo Picasso Kenyér és gyümölcsöstál, című festményén, 1909. (részlet); forrás itt:

 

Van eleje, közepe, vége, és ez csodálatos, mert ilyen még nem volt az idő előtti ciklikus egyformaságban élő emberpár számára. Éva már Ádámot is folyton beszéltette – persze Ádám imádott szónokolni, de ő csak a statikus világot magyarázta, az örökkévaló isteni rendről tartott előadásokat a feleségének. Hát most itt van az új mesélő egy új történettel. Az örökkévalóság megbillent, és kezdetét vette az idő.

Az 593. sorban az Ördög azt mondja, hogy a többi állat irigykedett, mert nem érhették el a gyümölcsöt. És Éva ezt elhiszi? Hiszen a madarak, rovarok és rengeteg emlős is a szeme előtt nyüzsög a fák ágai között. Nem, Éva szándékosan hagyja magát megvezetni – és a valódi lázadás nem a hiúsága, hanem az első történet meghallgatása, és ezzel a belevetődés a történelembe.

És ráadásul miféle történet ez? Ez az első történet, a történet, amivel az ember saját kalandja kezdődik, amivel az ember új dimenziót ismer meg: az időt; a civilizáció kezdetét jelentő történet, a művészet és a tudomány kezdete, az irodalom forrása – ez a történet hazugság volt. De mint tudjuk, a Sátán jelkép. A mesét mi mondjuk.

 

Az alcím szójátéka Apró Kata ötlete.

A versfordítások egyelőre munkaverziók.

Négyzetes kép a cikk elején és a Facebookon: A Limbourg testvérek miniatúrája a Très Riches Heures du Duc de Berry hóráskönyvben, 1410-es évek (részlet); forrás itt.

 

A blog koncepciója itt olvasható.

 

                                                 Horváth Viktor


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés