Van az Elveszett Paradicsom 4. énekében egy sor, amelyet ifjú, lánglelkű doktoranduszok nyomtatnak a pólójukra, hogy nemzetközi Milton-konferenciákon abban feszítsenek: ez a 830. sor:
Know ye not then said Satan, fill'd with scorn 4, 827
Know ye not mee? ye knew me once no mate 828
For you, there sitting where ye durst not soare; 829
Not to know mee argues your selves unknown, 830
The lowest of your throng;
Hát nem ismertek meg? – mondta a Sátán 827
megvetéssel –, nem ismertek meg? Engem? 828
Valaha jól ismertetek, de nem mint 828
társatokat. Ott ültem, ahova 829
ti felszállni sem merészeltetek. 829
Ha engem nem ismertek, azt mutatja, 830
hogy ti vagytok az ismeretlenek, 830
és a csürhéteknek is a legalja. 831
Mindez éjjel történik a Paradicsomkertben, mikor a Sátán át akarja programozni az alvó Évát, de a Gábriel arkangyal által elrendelt razzia során két kommandós angyal letartóztatja őt. A két angyal próbálja beazonosítani az illegális behatolót, kérdéseket tesznek fel neki, a Sátán pedig felháborodik, amiért nem ismerik fel őt – nem akar tudomást venni róla, hogy a bukása után fertelmesen megváltozott.
A Sátán hitvány alak, viszont Milton örökérvényű szentenciát ad a szájába az emberi közösségek működésének igazságával: nem vagy celeb, ha nem ismered az Ördögöt. Leborulunk a zseni Milton előtt, és leborulva csúszkálunk, míg fel nem kapjuk a fejünket egy hangra 1605-ből:
Thomas Heywood írta ezt a színművet két évvel I. Erzsébet halála után. A szeszélyesen indázó történetben Erzsébet életével és a történelmi eseményekkel szélhámosnők és kicsapongó boltossegédek kalandjai kavarognak – bennünket most ez a mondat érdekel: If you know not me, you know nobody = Ha engem nem ismersz, senkit nem ismersz.
Nem teljes az egyezés Milton híres sorával, de a logikai mutatvány hasonló, és a verssor is ugyanaz a tízszótagos, jambus imitáló blank verse. John Miltonnak rengeteg eredeti ötlete volt, de a fenti sort nem az ujjából szopta. Ettől ő nem kisebb. Az emberi kultúra önmagából építkezik, tehát minden lelemény és találmány korábbi lelemények és találmányok újraalkalmazása vagy kombinálása.
A fordító magánügye
A cikk elején szereplő részletben két sor lett az eredeti szöveg egyetlen sorából. Ilyesmi előfordul, hiszen a szavaink jóval hosszabbak az angol szavaknál, és a mondatszerkezet is más – lehet tömöríteni, itt viszont helyesnek találtam feláldozni a tömörséget a kifejtettségért, hiszen ez fontos és szép hely. Annyira fontos és szép, hogy megírtam az egysoros változatot is.
Aki engem nem ismert, az nem ismert. 830
Az első ismert jelenidőben lenne, ám a teljes hűségnél itt nagyobb nyereség a jelentéstani és formai játék. Az eredeti jelentés így éppúgy megmarad, de még az is rárétegződik, ami annyira vonatkozik a jelen életünkre, ahogy Milton és I. Erzsébet korában is érvényes volt: a sztárságért cserébe össze kellett ismerkednünk az Ördöggel; avagy: műmájereket sztárolunk.
A British Library-ben található könyv címe és a Paradise Lost 4, 830. sora közötti analógiát Péti Miklós fedezte fel – köszönet neki a fanatikus gyűjtőmunkáért.
Képek: Thomas Heywood színműve első kiadásának fedőlapja – 1605. Forrás itt.
A blog koncepciója itt olvasható.
Horváth Viktor