Rafael főangyal a Paradicsomkertben egy teljes napon át beszélget Ádámmal, hogy felkészítse az Ördöggel való találkozásra. Az elváláskor ezt mondja neki:
(…) to stand or fall 8, 640
Free in thine own Arbitrement it lies. 641
Perfet within, no outward aid require; 642
A saját, szabad döntésed, hogy megállsz, vagy elbuksz. Tökéletes vagy önmagadban, külső segítséget ne várj.
Ez a felnőttség kérdése – mármint a lelki felnőttséggé. Akarunk dönteni az ügyeinkről, vagy inkább atyákat keresünk; merünk szabadok lenni, vagy biztosabb a gazdánkra bízni magunkat? Ezer éves államiságunk döntően feudalizmus, ahol a jobbágy – a populáció 95 százaléka – a földesurától kapta a büntetést és a védelmet,
Atyai vezető a 20. századból, forrás itt.
…a földesuruk a királytól várta a védelmet, a királyt pedig többnyire megölte valaki. Hogy lehet kimászni ebből az otthonos hagyományból?
Atyai vezető a 20. századból, forrás itt.
Egyáltalán muszáj belőle kimászni? Hiszen működött a középkorban, aztán a Monarchiában, Horthy és Rákosi, aztán Kádár korában (mindegy, hogy mi volt a törvény és a deklaráció),
Atyai vezető a 20. századból, forrás itt.
…és úgy tűnik, most is egy jó gazdától, egy karizmatikus vezetőtől várjuk a védelmet és a megoldást, és ha jó vazallusok vagyunk, meg is kapjuk. Miért változnánk?
Atyai vezetők a 21. századból, forrás itt.
Rafael visszament a szolgálati helyére, a Mennybe, másnap eljött Lucifer, vele az alattvalók kora, Éva és Ádám leszármazottai pedig azóta is dolgoznak a visszafelnőttesedésen: ne tarts magad fölött gazdát, mert ő még nálad is nyomorultabb. Nem fogja megoldani.
Kép a cikk elején és a Facebookon: Chaplin A diktátor című film plakátján – 1940. Forrás itt.
A blog koncepciója itt olvasható.
Horváth Viktor