Elnézést, most is az Ördög fog szerepelni – az első két ének ilyen –, de ő most csak az eszközünk egy társadalomtudományi, pszichológiai észrevételhez. Az egyeduralkodók félelméről lesz szó.
A Sátán külsejének leírásához a narrátor kozmikus hasonlatot nyit az 594. sorban: úgy homályosult el a bukott arkangyal fénye, ahogy napkeltekor borotválják le a felkelő nap sugarait a párás légrétegek; vagy mint amikor napfogyatkozáskor a Nap a Hold mögül vetít végzetes árnyékot a Földre, és ekkor a változás félelme…
(…) and th' excess 1, 593
Of Glory obscur'd: As when the Sun new ris'n 594
Looks through the Horizontal misty Air 595
Shorn of his Beams, or from behind the Moon 596
In dim Eclips disastrous twilight sheds 597
On half the Nations, and with fear of change 598
Perplexes Monarchs.
(…) rendkívüli 593
dicsfénye elhomályosult. Ahogy 594
az új, a felkelő Nap tűnik át 594
a láthatár ködös légrétegén 595
megfosztva sugarától; vagy mikor 596
a Hold mögül a napfogyatkozásban 597
a katasztrófa alkonyát vetíti 597
a Föld nemzeteinek a felére, 598
és a monarchákat összezavarja 599
a változástól való félelem. 599
…és ekkor a változás félelme zavarja össze az egyeduralkodókat.
A természeti kép rávetül a politikára, és mi borzongunk a hasonlat szépségétől és grandiozitásától, a bőrünk a tét, mert nem csak Milton koráról van szó, hanem a mi jelenünkről is. De mitől fél a király?
Az extrém csillagászati eseményeket az ősidőktől előjeleknek tekintették az emberek – az égi mechanika úgy zökken ki a kerékvágásból a napfogyatkozásokkal, üstökösökkel, csillaghullásokkal, ahogy a földi életet fenyegetik az áradások, vulkánok, földrengések, és ahogy a trónokat ledöntik a lázadások, forradalmak, háborúk és összeesküvések.
Egy jogállam választott vezetői sokat dolgoznak a választási győzelemért, de nem kapaszkodnak tíz körömmel a hatalomba, nem minden áron akarnak miniszterelnökök vagy elnökök maradni, hiszen van hova visszavonulniuk. Viszont a diktátor számára nincs hátország – csak a menekülés, a börtön vagy a halál.
De még ez sem minden. A diktátor félelmének mély és végső oka éppen az, ami a korlátlan hatalom megszerzésébe hajszolja bele őt: a traumatizált és szeretethiányos gyerekkor borzalma és belső bizonytalansága. Számára a harc és a hatalom narkotikum a benső bizonytalanság és rettegés tompítására. Bárhogy is néz ki a felszín: erős vezér nem létezik.
A versfordítás egyelőre munkaverzió.
Kép a cikk elején: a napfogyatkozás sémája. Forrás itt. Kép a Facebookon; forrás itt.
Az egész blog koncepciója itt olvasható.
Horváth Viktor