2020. 11. 17.
A két kapu
Az anómia művészete
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
A két kapu

Már látszik, hogy a Sátánt semmi nem állítja meg, ezért Isten küldetéssel bízza meg Rafael arkangyalt: beszéljen a Kert lakóival, készítse fel őket a találkozásra, mert nekik még fogalmuk sincs a Gonoszról. Rafael rakétakilövésre emlékeztető indulása után nagy sebességgel közeledik a Menny kapujához, hogy azon át kijusson a Kozmoszba (5. ének):

 

                                          …th' angelic Quires      251
On each hand parting, to his speed gave way        252
Through all th' Empyreal road; till at the Gate      253
Of Heav'n arriv'd, the gate self-opened wide       254
On golden Hinges turning, as by work               255
Divine the sov'ran Architect had fram'd.           256

 

                   …Kétfelől az angyali         251

karok szétválva engedtek utat             252

száguldásának az Empyreum              253

útján, majd a Menny kapujához érve,   254

az magától és szélesen kitárult           254

arany pántjain fordulva, ahogy            255

isteni munkával megkonstruálta       256

a fenséges Tervező.

 

Ezzel Rafael kijut (vagy bejut) a világűrbe, ahol már a csillagok között húz a Föld felé. Megigéző jelenet, de a kis terjedelme elgondolkodtató: a Pokol kapujának leírása sokszorosa ennek. Nézzük. A másik kapu kevésbé harmonikusan és csendesen, és egyáltalán nem mozgásérzékelő automatikával nyílik, mikor a Sátán kijut rajta (2. ének):

 

Forthwith the huge Porcullis high up drew,        874
Which but her self not all the Stygian powers        875
Could once have mov'd; then in the key-hole turns   876
Th' intricate wards, and every Bolt and Bar              877
Of massie Iron or sollid Rock with ease              878
Unfast'ns: on a sudden op'n flie                        879
With impetuous recoile and jarring sound     880
Th' infernal dores, and on thir hinges grate       881
Harsh Thunder, that the lowest bottom shook    882
Of Erebus

                      és felrántotta a rostélyt,        874

melyet a Styx hatalmai együtt                   875

sem mozdíthattak volna meg soha,      876

egyes-egyedül ő. Ekkor a kulcs           876

a zárrendszerbe akaszkodva fordul,   877

s a gránitkemény hevedereket,          878

acélrudakat könnyedén kioldja.         879

Kivágódik féktelen lendülettel,           880

rengő és morajló zsanérokon,          881

nyög és dörög a pokoli kapu,           881

hogy végső alapjáig megremeg       882

az Erebus.

 

A nyegle humorunk és frivol iróniánk itt kissé belénk dermed – ez az emberi aranykor vége.

 

Marmion: Tondal lovag látomásai

A Pokol Kapuja – Simon Marmion, flamand illuminátor munkája a Getty Tondal kódexben (1475)

 

És a méretekről még csak ezután lesz fogalmunk:

 

                                     She op'nd, but to shut     883
Excel'd her power; the Gates wide op'n stood,       884
That with extended wings a Bannerd Host           885
Under spread Ensigns marching might pass through     886
With Horse and Chariots rankt in loose array;      887
So wide they stood, and like a Furnace mouth      888
Cast forth redounding smoak and ruddy flame      889

 

                   Kinyitotta, de újra      883

bezárni meghaladta erejét;         884

a kapu szélesre kitárva állt;         884

akár átvonulhatott volna rajta           885

felfejlődött szárnyakkal, lobogók,       886

jelvények alatt, harci szekerekkel,      887

lovassággal egy egész hadsereg,       887

szórt alakzatban, olyan tágra nyílt;      888

s mint egy kohó torka, vörös tüzet,     889

tornyosuló füsttömeget okádott.         889

 

Szupernóva robbanás vagy gammakitörés energiája hasít bele a teremtés előtti őskáoszba.

Az arányok beszédesek – ötször akkora helyet kap a Pokol kapuja, mint a Mennyé. Mindenkit jobban érdekelnek a borzalmak, mint a harmónia. Persze, John Milton nem spórol a cukorszirup bevonatú mézes-marcipánnal, amikor a Menny vagy Paradicsom tökéletességét írja le. De ezek a részek nem közelítik meg az infernális szcénák leírásának erejét és terjedelmét. A kapu kérdés olyan, mint cseppben a tenger – az egész szövegben így aránylik a Menny  a Pokolhoz és a szintén rettenetes őskáoszhoz.

A nyugati művészet a veszteségé; a modernitás irodalma az anómiás állapotok művészete – lehet a közeg regény, dráma vagy líra. Az antik regények és a középkori kínai mesék még jól végződtek, aztán minden felgyorsul, szekularizálódik, elidegenedik és specializálódik, kiderült, hogy állandó érték nem létezik, hogy az intézményeink, hiteink, eszméink és más fantazmagóriáink ellenünk fordulnak saját magunk által, és ekkortól már nem a harmónia érdekes, és nem is a hiánya, hanem a horror – A per, Godot-ra várva, 1984.

 

Rodin

Auguste Rodin: A Pokol kapuja (1913)

 

Milton a veszteséget elfogadó, megbékélt és jövőbe tekintő emberrel zárja a művét (ahogy a nyomán haladva Madách is), de a szöveg terjedelmi arányai azt reprezentálják – ami van. Olyannyira, hogy még a szépség is ebben a vanban mutatkozik meg – és ez a van: a válság.

 

                                               Horváth Viktor


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés