2020. 09. 15.
Aki Lucifert teológiai vitákba kényszeríti
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
Aki Lucifert teológiai vitákba kényszeríti

Voltaire: Candide, 25. fejezet. Hőseink egy velencei szenátor házában vendégeskednek, ahol Candide végigpásztázza a könyvtárat (Kemény Gábor fordítása):

„Candide észrevette Milton műveit, és bátorkodott megkérdezni, vajjon ezt az írót nem tekinti-e nagy embernek. »Ugyan! Ezt a barbárt, ki hosszú kommentárt tákolt össze tíz döcögős énekben a Genezis első fejezetéhez, a görögöknek ezt az otromba utánzóját, ki megcsúfolja a teremtést, és aki, míg Mózes az örökkévaló egyetlen szavával teremtteti meg a világot, Messiással egy nagy körzőt ragadtat ki az ég szekrényéből, hogy körvonalazza művét. Én becsüljem valamire azt az írót, ki tönkre tette a Tasso által megalkotott poklot és ördögöt, ki Lucifert majd varangyos békává, majd törpévé változtatja, ki százszor is elmondat vele egy beszédet, sőt még teológiai vitákba is belekényszeríti, ki tudákosan utánozva Ariosto komikus találmányát a lőfegyverekről, az égben az ördögökkel ágyút süttet el! Sem én, sem senki Olaszországban nem tudott gyönyörűséget találni ezekben a szomorkás különlegességekben. A Bűnnek és Halálnak házassága; a viperák, melyeknek a Bűn életet ad, minden jobb ízlésű ember szemében utálatosak; s egy kórháznak hosszadalmas leírásában legfeljebb a sírásók lelik gyönyörűségüket. Ezt az értelmetlen, bizarr és ízléstelen művet már megjelenésekor is gáncsolták, én is csak annyira becsülöm, amennyire annak idején a kortársak becsülték. Egyébként én azt mondom, amit gondolok, és nagyon keveset adok rá, hogy mások hogyan gondolkoznak.«

Candide-ot elszomorította ez a beszéd; ő ugyanis sokra becsülte Homéroszt, és Miltont is kedvelte.”

 

A Candide első, 1759-es párizsi kiadása

A Candide első, 1759-es párizsi kiadása

 

Nos, bár a velencei patrícius megvetette Miltont és a munkáját, abból, hogy Candide szerette őket, feltételezhetjük, hogy Voltaire is szerette őket.

Az Elveszett Paradicsomtól a restauráció korában néhány hazai kritikusa is irtózott a szerző politikai érintettsége miatt (kvázi királygyilkosság), a katolikus országok cenzori hivatalai pedig határozottan érezték a belőle áradó kénkőszagot – a Spanyol Királyságban betiltották. Velence ugyan kozmopolita világváros volt, de Voltaire regényén látszik, hogy a tekintélyes patríciusok némelyikénél itt is leverte a biztosítékot a fantasztikus és szellemes eretnekségektől hemzsegő történet és filozófia – számukra a szabadgondolkodó Voltaire is közveszélyes felforgató volt. Mindenesetre mi itt az ő szemén át jól látjuk a déliek idegenkedését – nem is csoda: Rafael arkangyal az angyalok szerelmi, sőt szexuális életéről beszélget Ádámmal és Évával, sőt még a felkínált vacsorát is elfogadja az emberpártól; Milton kozmogóniájában Isten nem a semmiből teremtette meg a világot, hanem az ősrobbanás utáni pillanat embrió Univerzumának őskáoszából, amelyben még nem váltak el a dimenziók, nem volt tér és idő, nem volt anyagszerkezet (vö: Stephen Hawking). És még sorolhatnánk az avantgárd ötleteket.

Milton látta a mai kozmológusok ősuniverzumát – a mítosz szerint a vakok látják, amit a többiek nem.

 

A Candide 1982-es magyar kiadásának fedőlapja

A Candide 1982-es magyar kiadásának fedőlapja

 

Kép legfelül és a Facebookon: Az ifjú Voltaire; Nicolas de Largillière festménye (1725)

 

                                                  Horváth Viktor


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés