2021. 09. 22.
Elistentelenesedés
és elistennőtlenesedés
Tartalom értékelése (4 vélemény alapján):
Elistentelenesedés

Isten így szól a Teremtés Könyvének elején: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája, Ter 1,26.).

Kihez beszél, és miért használ többesszámot? Ha ez fejedelmi többes, akkor csupán magához beszél. Szóba jöhet még a Szentlélek is és Jézus is mint megszólítottak, de az Ószövetség megszületésekor róluk még nem tudtak a szerzők és a szerkesztők. Illetve Jézus és a Szentlélek nem nők, és Isten sem nőnemű, így kizárhatjuk mind a fejedelmi többest, mind a Szentháromság további tagjait. Ugyanis a 27. versben így folytatja a narrátor: Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Hogyan lehetséges, hogy Isten a maga hasonlatosságára nőt teremtett, és hogy kezelte ezt a problémát Milton az Elveszett Paradicsomban?

A Biblia első és utolsó könyveinek születése között kétezer év telt el. Ennyi idő alatt nagy változások mennek végbe a civilizáció minden területén: társadalomban, kultúrában, vallásban, szokásokban, technológiában, világlátásban, istenhitekben; tehát ne csodálkozzunk, ha a Biblia korai keletkezésű könyveiben olyan helyeket találunk, amelyek nem egyeztethetők össze az Újszövetség világával. Mire a zsidó vallás monoteista vallássá alakult, a kanonizátorok kigyomlálták a régi szent szövegekből azt, ami nem fért bele koruk világképébe, de ez nem sikerült tökéletesen. Egész könyveket és teljes mítoszokat könnyű volt kitiltani a kánonból, de kerek történeteket nem írhattak át, és ha ezek a történetek fontosak voltak, akkor inkább hagyták, hogy itt-ott megmaradjanak az ősi politeizmus nyomai. A Teremtés könyvét is meg kellett tartaniuk – hiszen kezdet nélkül nincs mitológia.

Tehát úgy tűnik, hogy itt Isten Istennőhöz beszél, a párjához és társához, akivel nyilván közösen nemzették a többi istent, csak ezeket az isteneket a későbbi hitek átminősítették angyalokká vagy démonokká, esetleg elfelejtettek őket. Milton korában még nem volt történeti szövegkritika, a Biblia integritása megkérdőjelezhetetlen volt, úgyhogy kezdenie kellett valamit a Teremtés könyvének ezzel a kínos kis részletével. Így csinálta:

          (…) therefore the Omnipotent            7,516
Eternal Father (For where is not hee               517
Present) thus to his Son audibly spake.           518

Let us make now Man in our image. Man        519
In our similitude, (…)                                       520

 

               (…) Ezért a Mindenható                516

Örök Atya (mert hol nincs Ő jelen?)             517

tisztán hallhatóan így szólt Fiához:              518

Most alkossunk saját képünkre embert,          519

saját hasonlatosságunkra férfit, (…)                520

 

Kijavította az Ószövetséget, amely nyilván kifelejtette Isten Fiát a teremtés műveletéből, és a Teremtés előtti időkből; Milton Jézusnak döntő szerepet adott a Világ létrehozásában, sőt már a mennybéli háború kitörésében és megnyerésében is – tehát Jézus itt már létezik, és az Atya hozzá beszél mint teremtő társához; így helyére kerül a többesszám.

Ezzel még nem volt megoldva az „Isten képmására teremtette, férfivá és nővé” részlet a 27. versből, hiszen sem Jézus, sem Isten nem nő. Viszont szerencsére a Bibliában két verzió, tehát két különböző történet is van az emberpár teremtéséről. Jobb volt az elsőt elfelejteni és a másodikra alapozni – ez azt mondja, hogy: „Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen” (Ter 2,22.).

 

Kirillov

Szergej Kirillov: Éva teremtése

 

Ezért az Elveszett Paradicsom hetedik énekében Rafael angyal ezt meséli Ádámnak.

 

Male he created thee, but thy consort      7,529
Female for Race; (…)                                 530

 

      (…) Téged férfinak teremtett,        7,529

a társad nő, hogy szaporodjatok.           530

 

Így (Milton / Rafael / a Narrátor) megoldotta előbb a többesszámot, majd elsimította Isten és a nők hasonlatosságának kellemetlen ügyét.

Ő akkor még nem tudta, hogy a szekularizáció nem áll meg a sokistenhit egyistenhitté alakulásával és nőietlenítésével, hanem folytatódik – ahogy folytatódott is a 18. században. Az elistennőtelenedés után előbb-utóbb jön az elistentelenedés.

 

Négyzetes kép a cikk elején és a Facebookon: Éva teremtése; fametszet Vaszilij Koren Bibliájából, 17. század

A versfordítások egyelőre munkaverziók.

 

                                                      Horváth Viktor


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés